Hírek

Füstölgéseink

2011-09-19

A MEPS válasza a Lestyán Mária „Ha füstölhet – A füst ölhet” című publikációjára

 „Ha füstölhet – A füst ölhet” címmel olvastunk igen elgondolkodtató cikket Lestyán Mária tollából. Persze nem a szerző teljes mértékben valótlan és tendenciózus végkövetkeztetései okoztak számunkra fejtörést, csupán azon füstölögtünk, hogy mi ez és legfőképpen miért. Mi lehet ennek az írásnak a műfaja és a mögöttes üzenete?

Azt ugyanis képtelenségnek tartjuk, hogy egy építészmérnök csupán saját buzgalmából kívánná ilyen felelőtlenül fellobbantani több millió EPS-sel szigetelt házban élő honfitársunk félelmét a polisztirol tűzveszélyességének egyoldalú és eltúlzott hangsúlyozásával, de az is megdöbbentő, hogy  a szerző egyszerűen negligálja azt a terméket, amit a civilizált világban negyven év óta a legnagyobb arányban használnak hőszigetelésre - biztonságosan és hatékonyan.

Vajon tudományos cikk?

Annak nem tekinthető, hiszen közkeletű, ismert és mindenki számára elérhető információkat tartalmaz. Azt meg ugyancsak nehéz lenne tudományos felismerésnek venni, hogy a polisztirol mint kőolajszármazék jó fűtőértékkel rendelkezik, és nyílt láng hatására elolvad. Vagy ha a cikk szerzője netán azt tekinti nóvumnak, hogy az EPS leégési sebessége csaknem duplája a papírénak, nosza, építsen házat kartonból.

Az adatok között egyetlen meglepő számot találtunk. A hőszigetelő anyagok égésekor kibocsátott füstgázok toxikussága rovatban az olvasható, hogy az EPS füstje sósavat tartalmaz. Ez viszont annak ismeretében, hogy a polisztirolban nincs klór atom, természettudományos nonszensz.

Viszont szénmonoxid, ami minden tűzeset velejárója, kevesebb fejlődik az EPS-ből, mint azt a cikkben szereplő táblázat mutatja. Összehasonlításképpen egy másik adatsor.

Ezen az alapon a szerző a parafát vagy a fagyapotot is kárhoztathatná, tudniillik ezekből 20-100-szor annyi szénmonoxid fejlődik.

Talán tűzvédelmi kiskáté?

Az sem, hiszen a példák nem állják meg a helyüket. A cikkben idézett permi tűz oka ugyanis az volt, hogy a belső térben robbantottak tűzijáték petárdákat. Ez a burkolat típusától függetlenül – aminek minőségét nem ismerjük – halálos tragédiát okoz. Mi köze van ennek a hazai építőipari gyakorlathoz? A veszprémi tűzeset kapcsán pedig Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetért felelős államtitkára szerda éjjel a helyszínen közölte, hogy a mérések szerint nem került a levegőbe mérgező anyag.

Ha a szerző a magyar építőanyag-ipar Szent Flóriánjaként hadakozik az általa vizionált EPS tüzekkel szemben, miért nem említi meg, hogy az építési termékekre vonatkozó tűzvédelem kérdésében az Európai Unió tagországai közül hazánk szabályozási rendszere az egyik legszigorúbb. Az ÉMI - mint nagy múltú ellenőrző intézet - valamennyi építési termék tűzzel szembeni biztonságát kontrollálni köteles. Építési termék csak az ÉMI minősítése után kerülhet Magyarországon beépítésre. Az intézet a legjellemzőbben előforduló építési szerkezetekben is ellenőrzi a termékek tűzzel szembeni viselkedését, így például a homlokzatokon és tetőszerkezetekben történő alkalmazás esetén a tűzzel szemben mutatott tulajdonságokat is. Ez alapján az ÉMI az EPS termékeket és a belőlük felépített szerkezeti megoldásokat is szigorú vizsgálatnak veti alá, és a biztonságos megoldásokat alkalmazási engedélyekkel látja el.

Prometheuszi felindultságában a szerző miért nem közli „edukációs” gondolatai között, hogy a hazai előírások komoly szakmai háttérrel rendelkező, független szakértők munkája eredményeként születnek meg, és egyértelműen rögzítik, hogy mely szerkezetekbe milyen tulajdonságokkal bíró termékeket kell beépíteni? Ezeket  ugyanis kötelező betartani, az előírások szerinti kivitelezést pedig szigorúan számon kérik.

Az „EPS áfium” ellni, igen motiváltnak tűnő küzdelmében LM miért választja a téma –  saját szavait idézve-: „ Amennyiben a polisztirol habot nem szerkezetben vizsgáljuk…” – logikájú megközelítését? Ez pont olyan, mintha valaki egy gyógyszer összetevőinek külön-külön érvényesülő káros hatásainak bemutatásával akarná közhírré tenni, hogy az adott orvosság halálos. (Ezúton szeretnénk figyelmeztetni Lestyán Máriát, hogy - az EPS mellett - óvakodjék a mandulától is: cián van benne!)

Nos, természetesen a szerző által említett termékek egyikének kizárólagos alkalmazásával sem építhető ház: a falakban, födémekben, tetőkben a termékek más anyagokkal együttesen alkotnak olyan szerkezeti elemeket, melyek például a tűzzel szemben is ellenállóan viselkedhetnek. Lehet vajon a cikkben választott elemzési szempont indoka az, hogy egy épületstruktúra immanens részeként a publikációban vizsgált termékek között már nem oly markáns a különbség? A homlokzati hőszigetelő rendszerekben például az „E” tűzvédelmi osztályba sorolt EPS termékek már „B” tűzvédelmi osztályú rendszert alkotnak, és így az ÉMI által ellenőrzötten a magyar házak biztonságos és nagyon hasznos elemeivé válnak. De az sem szentírás, hogy a közölt táblázatokban - szembetűnően - rendre példás osztályzatot kapó kőzetgyapot termékek alkalmazásával megépített tetőszerkezet „tűzhatlan” lesz, ahogy azt a minap tapasztalhattuk az építés alatt álló, makói fürdőépület elhamvadó tetőszerkezete esetében, vagy korábban a BS fődémzetének összeomlásánál is.

Netalán marketing anyag?

Mivel a tények a cikkben nem alkotnak koherens egészet, eredendő kérdésünk megválaszolásához érdemes inkább szövegtani vizsgálatot végeznünk. A szerző kommentárjaiban pl. igen árulkodó ún.  értéktelített kifejezéseket  és mondatokat találhatunk az EPS gyártókra vonatkoztatva. „Furcsamód{…}még egyes tervezők is hajlamosak a szemük helyett inkább a gyártói eladások növelésére irányuló marketingnek hinni”; „…a kockázatokról szóló tájékoztatások helyetti ködösítés…”; „…egyes gyártók{…}megtévesztően úgy nyilatkoznak…”

Ezek a szubjektív és nem igazolt közbevetések olyan egyértelmű jelzések a szerző részéről, amelyek a citált egzakt adatok, konkrét példák, szabályzatrészletek ellenére is  megkérdőjelezik következtetésének, így mondandójának hitelességét.

Az írásból előtűnő gondolatmenet ezért kísértetiesen emlékeztet a „másik mosópor” kampányokból jól ismert  – a direkt hirdetésekben a reklámtörvény által egyébként tiltott –, klasszikus kommunikációs technikára, amely a konkurens termék negatív tulajdonságainak hangsúlyozásával kíván versenyelőnyt elérni a valódi választás lehetőségétől fosztván meg a vásárlót. Az a jól látható igyekezet pedig, amellyel LM a saját koncepciója igazolásául szolgáló logikai rendszerbe igyekszik kényszeredetten beerőltetni az önmagukban egyébként helytálló adatokat, lehet hogy véletlenül, de egybevág a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII törvény 3. §-ában foglaltakkal, ahol a lehetséges elkövetői magatartások között nevesítik a valós ténynek hamis színben való feltüntetését is. Ez azt jelenti, hogy egy egyébként a valóságnak megfelelő tényt releváns eseménykörnyezetből olymódon kiemelve tesznek közzé, hoznak nyilvánosságra, hogy az tényleges jelentését elveszíti, vagy ellenkező jelentéstartalmat nyer.

Azt nem állíthatjuk, hiszen bizonyosság nincs, hogy a szerző mögött a saját üzleti érdekeit érvényesíteni akaró vállalat állna, de arra felhívatjuk a figyelmét, hogy írástudóként felelőtlenség tömeges riadalmat (vagy akár közveszéllyel való fenyegetést) keltenie azzal a termékkel kapcsolatban, amely hazánkban a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott hőszigetelő anyag, amely a homlokzati hőszigetelő rendszerek 95 százalékát adja, és amelyből a minőségre rendkívül érzékeny német piacon évente ötvenmillió négyzetmétert építenek be.

A MEPS (Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete) bízik benne, hogy Magyarországon felelős szakmai munka folyik és az előírások betartásával az építtetők biztonságos szerkezeteket kapnak.

Vissza az oldal tetejére