Termékek Páratechnika EPS és a tűz Környezetvédelem Tíz centi elég, hogy távol tartsd az energiaárakat Minőségellenőrzés

Termékek

Normál- és homlokzati lemezek

 

	EPS 30	EPS 70	EPS 100	EPS 150	EPS 200	EPS 80
Nyomófeszültség 10 %-os összenyomódásnál (kPa)	≥ 30	≥ 70	≥ 100	≥ 150	≥ 200	≥ 80
Hajlítószilárdság (kPa)	≥ 50	≥ 115	≥ 150	≥ 200	≥ 250	≥ 125
Felületre merőleges húzószilárdság (kPa)						≥ 150
Hővezetési tényező (közölt érték) W/(m·K)	0,048	0,040	0,038	0,035	0,035	0,039
Páradiffúziós ellenállási szám	20-40	20-40	30-70	30-70	40-100	20-40
Méretállandóság normál klímán (%)	± 0,5	± 0,5	± 0,5	± 0,5	± 0,5	± 0,2
Méretállandóság adott hő- és nedvességtartalom esetén (%)	3	3				3
Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%)			≤ 5	≤ 5	≤ 5
Éghetőség	E	E	E	E	E	E
Ismertetőjel	1 kék	2 kék	1 sárga	1 fekete	2 fekete	1 piros

Lépéshang-szigetelő és formahabosított lemezek

	T2	T4	Formahabosított lemez
Összenyomhatóság (mm)	≤ 5	≤ 3
Nyomófeszültség 10 %-os összenyomódásnál (kPa)			≥ 200
Hajlítószilárdság (kPa)			≥ 250
Hővezetési tényező (közölt érték) (W/(m·K))	0,045	0,045	0,035
Felületre merőleges húzószilárdság (kPa)			≥ 200
Páradiffúziós ellenállási szám			40 – 100
Méretállandóság normál klímán (%)	± 0,5	± 0,5	± 0,2
Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%)			≤ 5
Hosszú idejű vízfelvétel (%)			≤ 2
Páradiffúziós vízfelvétel (%)			≤ 5
Éghetőség	E	E	E
Ismertetőjel	1 zöld	2 zöld

- Nyomófeszültség 10 %-os összenyomódásnál (kPa)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „CS(10)”

Felületre – jellemzően - merőlegesen ható nyomó igénybevétel, ami alakváltozással – összenyomódással - jár. Az EPS esetében jellemezően a vizsgált anyag 10%-os összenyomódásához tartozó nyomófeszültség kerül megadásra, mint az adott anyagtípusra jellemző rövid ideig figyelembe vehető nyomószilárdsági jellemző.

- Hajlítószilárdság (kPa)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „BS”

A hajlítás jellemzően a vizsgált/minősített EPS termék hossztengelyére merőleges irányba ható hajlító igénybevétel. A hajlítás megszűnését követően a vizsgált/minősített EPS termék külön behatás nélkül, visszanyeri eredeti alakját Az anyagok kezelhetősége szempontjából a legkisebb hajlítószilárdság nem lehet 50 kPa alatt. 50 kPa-nál még visszanyeri eredeti formáját az anyag.

- Felületre merőleges húzószilárdság (kPa)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „TR”

Az anyag síkjára merőleges irányú húzószilárdság kPa-ban, jellemzően a szabvány szerint 20-400 kPa-os tartományban.

- Hővezetési tényező (közölt érték) (W/mK) jele: λ

A hővezető képességet kifejező anyagjellemző, mely megmutatja 1 m vastag anyag, két oldala között, 1K (^oC) hőmérsékletkülönbség melletti hőáramot W-ban. A λ EPS esetében jellemzően 0,03 - 0,05 W/mK között mérhető.

A hővezetési tényezőt azonos anyag mellet is befolyásolja az adott anyagvastagság. Kisebb anyagvastagságok esetén (20-40 mm) a λ értéke ténylegesen kisebb, míg nagyobb vastagságoknál (100-200 mm) közel megegyezik az 50 mm vastagságon mért referencia-értékekkel.

0,05E/mK=5W/K vagyis ez azt jelenti, hogy ha a hőmérsékletkülönbség 1 °C, akkor a hőáram 5 W.

- Páradiffúziós ellenállási szám mértékegység nélküli együttható, jele: μ

Az anyag páraáteresztésére jellemző együttható, EPS esetén jellemzően 20 és 100-as tartományban.

Az sd érték jellemzi egy adott anyag, 1 m levegő páravezető képességéhez viszonyított mutatóját. sd = μ•d (m), ahol „d” a vizsgált anyag vastagsága m-ben.

Pl.: ha egy homlokzati EPS μ értéke ~30, 10 cm-es vastagság esetén az sd = 3,00 m

A páradiffúziós együttható (vagy tényező) jele: δ (mg/Pa•h•m) megmutatja, hogy egy adott anyag, vastagságától-, a vizsgált időtartamtól- és a kétoldali páranyomás különbségétől függően mennyi vízgőzt enged át. EPS esetében a δ értéke jellemzően 0,018 és 0,07 mg/Pa•h•m

Pontosabban a páradiffúziós tényező egy adott anyag esetén azt a páramennyiséget (tömeget) adja meg, amely az anyag két egymással párhuzamos, egymástól 1 m távolságra lévő sík rétege között 1 Pa nyomáskülönbség hatására a réteg felületének 1 m2-én egységnyi idő alatt (esetünkben óra) áthatol. Pl. a 0,018 mg/Pa*h*m azt jelenti, hogy egy óra alatt 0,018 ezred gramm pára halad át az 1m vastag, 1 m2-nyi anyagon, ha a nyomáskülönbség 1 Pa. A páradiffúziós ellenállási szám pedig egy olyan viszonyszám, amely a levegő és az adott anyag páradiffúziós tényezőinek a hányadosa. Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé ereszti át a párát.

- Méretállandóság normál klímán (%)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „DS(N)”

Az EPS Szabvány méretállandóságra vonatkozó követelményeit fejezi ki. Az „(N)” a normál laboratóriumi körülmények között (+23^oC-on 50% páratartalom mellett) végzett vizsgálatra utal, míg a közölt érték a vizsgált EPS lemez relatív hosszúsági- és relatív szélességi méretváltozását fejezi ki ±%-ban, aminél a méretváltozás az adott minősítésű anyagnál nem lehet nagyobb.

- Méretállandóság adott hő- és nedvességtartalom esetén (%)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „DS(70,90)”

Az EPS Szabvány speciális méretállandóságra vonatkozó követelményeit fejezi ki. A „(70)” 70^oC hőmérséklet melletti-, a „(,90)” 90%-os páratartalmú térben végzett vizsgálatra utal. A szabványban közölt érték az adott körülmények között vizsgált EPS relatív hosszúsági- és relatív szélességi méretváltozását fejezi ki ±%-ban, aminél a méretváltozás az adott minősítésű anyagnál nem lehet nagyobb.

- Alakváltozás adott nyomáson és hőmérsékleten (%)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „DLT”

Az EPS Szabvány speciális méretállandóságra vonatkozó követelményeit fejezi ki, adott nyomáson (20 kPa) meghatározott vizsgálati hőmérséklet mellett (60-70-80 ^oC). A vizsgálati lépések után a relatív összenyomódás különbségének egyik értéke sem haladhatja meg a szabvány 5%-os követelményét.

- Éghetőség

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 5. rész I/3. Fejezete szerint az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. Hét osztályt különböztet meg a vizsgálati szabvány (MSZ EN 13501-1) az építési anyagok vonatkozásában. Az osztályok jelölése: A1; A2; B; C; D; E; F.

Az EPS jellemzően „E” tűzvédelmi osztályba sorolt.

A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg:
– a füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3
– az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2

Az építőipari felhasználású EPS-ek jellemzően s1, vagy s2 és d0, vagy d1 kategóriába soroltak.

- Ismertetőjel

Tekintettel arra, hogy a legtöbb EPS termék fehér színű, ezért az egyes anyagtípusok egyértelmű megkülönböztethetősége érdekében minden lemezen látható színjelölés alkalmazása terjedt el. Ez a színjelölés hazánkban legáltalánosabban a következő:

• EPS 30 - kék csík
• EPS 70 - 2 x kék csík
• EPS 100 - sárga csík
• EPS 150 - fekete csík
• EPS 200 - 2 x fekete csík
• EPS LH - zöld csík

- Összenyomhatóság (mm)

EN 13.163:2001-es EPS Szabványban jele: „CP”

250 Pa terhelés alatt végzett vizsgálaton alapuló minősítő érték. A vizsgálat során a dL (mm) vastagság a 250 Pa-os terhelés alatt mért méret, míg a dB (mm) a terhelés megszűnése után mért méret. Az összenyomhatóság a két érték közötti különbséget határozza meg, ami nem lehet a fokozat szerinti követelménynél nagyobb. Pl.: CP2 fokozat esetén ha d_L< 35 mm, akkor az összenyomhatóság nem lehet nagyobb 1 mm-nél, ha d_L≥ 35 mm, akkor az összenyomhatóság nem lehet nagyobb 2 mm-nél.

Vissza az oldal tetejére